Ötven ember gyalog. Húsz liter a raktérben.

Négy napja gyalogolnak egy kút felé, ami egy hónapja kiszáradt. Nekik ezt senki nem mondta meg. Nem portyázók, és még nem is kétségbeesettek — azt hiszik, mindjárt megérkeznek, és csak ezért nyugodtak.

Neked van egy járműved, egy zárt raktered, amibe nem látnak bele, és nagyjából hatvan litered. Ötven ember naponta 150–250 litert iszik. Bármit teszel itt, ezt nem tudod helyrehozni.

Amit a szekció valójában kínál

1. Adsz nekik húsz litert. Az fejenként négy tized liter, és két nap a saját tartalékodból.
2. Megmondod nekik az igazat a kútról. Semmibe nem kerül, és elveszi az egyetlen dolgot, amitől még mennek.
3. Nem szólsz semmit, és továbbhajtasz.

Hogy melyik mihez vezet, azt nem árulom el. Az egyik sokkal rosszabb, mint amilyennek látszik, és nem az, amelyikre gondolsz.

Ez volt a könyv legnehezebben eltalált jelenete, és azért, mert az első változatban megtámadták a kocsit. Nem tennék. Ötven kimerült ember, aki azt hiszi, megérkezett, nem támad senkire — és abban a pillanatban, hogy ezt beismertem, kiderült, hol az igazi veszély: te vagy az. Nálad van az az információ, amitől vissza kell fordulniuk.